Új jelszó kérése
Hírek
Hírlevél
TOP termékek
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Szavazás
Önnek hogy tetszik webáruházunk?
Kiváló.
Jó.
Elfogadható
Nem tetszik
Fórum
Nincsenek témák!
Közösségi oldalak

 

 

Máriagyűd

 

2017. évi Búcsúk!

 

Február 2. Csütörtök  Gyertyaszentelő Boldogasszony búcsú, a Szeretetláng Közösség zarándoklata
Március 25-26. Szo-V Gyümölcsoltó Boldogasszony búcsú
Május 7. Vasárnap Édesanyák búcsúja
Május 13. Szombat Egyházmegyei Gyalogos Zarándoklat
Május 20. Szombat „Régi úton, új szívekkel.” Tanuljunk zarándokolni! I.
Június 3-4. Szombat Pünkösd főbúcsú – a cigányok részvételével
Június 5. Hétfő Pünkösdhétfő – a horvátok részvételével
Június 10. Szombat „Régi úton, új szívekkel.” Tanuljunk zarándokolni! II.
Június 11. Vasárnap Szentháromság Vasárnapja – Horvátok búcsúja
Június 24-25. Szo-V A Bazilika-cím elnyerésének évfordulója, Péter-Pál búcsú, 5. Motoros Zarándoklat
Jún-Júl. 30-2. P-V Sarlós Boldogasszony búcsú, a Bazilika titulus-ünnepe, 35. Máriagyűdi Ifjúsági Találkozó
Augusztus 12-13. Szo-V Nagyboldogasszony főbúcsú, a Pécsi Egyházmegye zarándoklata
Augusztus 27. Vasárnap Szűz Mária, Világ Királynője – Bukovinai székelyek búcsúja
Szeptember 3. Vasárnap Szenvedélybetegek 16. Zarándoklata
Szeptember 8-10. P-V Kisboldogasszony főbúcsú – Németek búcsúja
Szeptember 16. Szombat „Régi úton, új szívekkel.” Tanuljunk zarándokolni! III.
Szeptember 17. Vasárnap Fájdalmas Anya búcsú – Idősek és betegek zarándoklata
Szeptember 24. Vasárnap Hálaadás a termény-betakarításért | A hegyközségek zarándoklata
December 3. Vasárnap A Bazilika felszentelésének évfordulója

A búcsújárás hagyománya

Bálint Sándor írja: „A vallásosság az emberiségnek mindig alapvető élménye volt. A templomok, a kolostorok döntő hatást gyakoroltak egy-egy vidék, táj népére, nemcsak vallásos, hanem egyéb vonatkozásban is. A búcsújáró helyek hatása még mélyebb és elevenebb. A búcsújárás a katolikus népnek egyik legjellemzőbb megnyilatkozása.” (Bálint Sándor, Sacra Hungaria)

Az embert a legalapvetőbb mivoltában ragadja meg a búcsúra menés: a közösségi élmény síkján. Amint gyülekeznek, templomi lobogók alatt felfejlődnek, ahogyan vonulnak az utakon, a falvakon, imádkozva, énekelve. Ahogyan megérkeznek a búcsújáró helyre a búcsúsok, köszöntik a Szűzanyát, meghatódva Neki ajánlják magukat, övéiket, nehézségeiket, betegeiket; ahogyan részt vesznek a sok máshonnan érkezett hívő között a szentmisén, mind-mind kimondhatatlan élményt jelent a számukra. Valami felmagasztosultság keríti hatalmába a búcsúban résztvevő zarándokot.

A kegyszobor előtt az az érzésük támad, hogy a Szűzanya mindnyájuk Anyja… tehát ez a sok és sokféle ember egymás között: testvérek...

Amikor búcsúra mennek, elfeledik mindennapi gondjaikat, szívesen viselik az út fáradalmait, a nap hevét, vagy éppen az eső áztatását. S mindezt miért? Azért, mert „Otthon vétkezünk eleget, legalább ilyenkor vezekeljünk...” Tehát a búcsújárásnak leglényegesebb eleme a hívő, bűnbánó, vezeklő lelkület. Ezért járulnak a szentségekhez a búcsúsok (gyónás, áldozás). Maga a búcsújárás is bűnbánati gyakorlat.

Csak az tud fogalmat alkotni a búcsújárás lelkületéről, aki legalább egyszer végig járta a búcsú különböző szakaszait, és megfigyelte a hívő emberek közösségi élményeit. Ha bele tudott kapcsolódni a búcsúsok áhítatába, imádkozott, énekelt velük, még inkább megérti, megérzi a búcsújárás vigasztalását, varázsát.

 

A máriagyűdi búcsú

Így történhetett, hogy 1689-ben a gyűdi templomnál Mária-jelenések kezdődtek, melyekben katolikus és református magyaroknak jelent meg a Boldogságos Szűz. Tanúskodásuk szerint azt kérte a Boldogasszony, hogy újra a katolikusoké legyen a gyűdi templom. Minderről a siklósi ferences plébános jegyzőkönyvet vett fel, felkereste a tanúkkal a szigetvári császári generálist, Gabriel Vecchit, aki még 1689-ben elrendelte agyűdi templom karhatalommal történő visszaadását a katolikusoknak,

1737-38-ban a dühöngő pestisjárvány idején egyre több település hívő közösségefogadalmi körmenetben jön Gyűdre, hogy a Boldogságos Szent Szűz mentse meg őket a járványtól. Ezek a települések a járványtól megmenekülvén évente visszatértek ezután fogadalmi körmeneteikkel.

A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja, és búcsúkiváltságokkal látja el. Ezzel a búcsús körmenetek szinte egész évre állandósulnak.

Az ezt követő két évszázadban, noha sokat változtak a búcsújárási szokások, nem múlt el a Gyűdi Szent Szűzzel való találkozás varázsa. Míg a második világháború előtt a hagyományos faluközösségek zarándokoltak fel közösen gyalog, szekérrel, vasúttal Gyűdre, addig ma imaközösségek, családok, baráti társaságok keresik fel a templomot, de mindannyiukat rabul ejti a béke, ami a kegyelmi jelenlétből fakad. Abúcsúkiváltságok ezt a benső békét erősítik meg a szentek imádságának kimeríthetetlen kincsestárára építve.

 

Teljes búcsú Máriagyűdön

A Bazilika cím kiváltságaként az alábbi időpontokban nyerhető még teljes búcsú:

- a bazilika felszentelésének évfordulóján

- a titulus liturgikus megünneplésének napján

- Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén

- a bazilika cím megadásának évfordulóján

- évente egy olyan napon, amelyet a hely megyéspüspöke határoz meg

- évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.

Minden más alkalommal részleges búcsú nyerhető.

 

 

Forrás: http://www.mariagyud.hu/

Webáruház készítés